Füles világgá
megy
mit nem tudok vagy nem vagyok hajlandó megszokni, de legalábbis bosszant - hogy mi milyen mértékben, az persze a félévből eltelt hónapok függvénye leginkább:
- édes csirke, édes majonéz, édes salátaöntet, édes-csípős rágcsálnivaló, sózott eper, sózott alma, sózott narancslé,
- rizs reggelire, ebédre ÉS vacsorára IS, sültcsirke, rizs és tojásrántotta reggelire,
- a látszat fontosabb, mint a tartalom (huhh, hogy ettől aztán mégis mennyi ellentmondás tud lenni! mert aztán meg kerülő úton a tartalom sokkal fontosabb lesz) (ez különösen akkor tud felidegesíteni, ha a tanítással kapcsolatos),
- csipkés függönykék,
- a legegyszerűbb dolgok agyonbonyolítása, szervezési képesség nulla (Tajvan után baromi frusztráló, ott meg olyan túlszervezett, hogy attól pláne rosszul voltam, úgyhogy szerintem velem van a baj),
- nagyívben úgy kanyarodik, hogy kisívben bejön velem szemben, aztán megy, aztán majd később, amikor lesz egy kis hely, átvág a megfelelő oldalra,
- ha valakinek baja vagy kérdése van, csak kerülő úton képes kezelni a problémát,
- ha nem érti, mit kérdezek, akkor is van válasz (yes-no) skálán, aztán reménykedik, hogy megússza, olyan nincs, hogy visszakérdezne és égetné magát,
- nyilvánosan hibázni és leégni nem olyan kínos, mint segítséget kérni előtte egyvalakitől és ezért nem felsülni (ezt képtelen vagyok felfogni),
- naigen, V és vigyor, ha fényképeznek, már a másfél évesek is tudják a rutint,
- kiló gyógyszer és antibiotikum a legelső köhögésre, ja de persze dolgozni, iskolába menni nagyon betegen is kell és punktum (de Tajvanhoz képest ez is eléggé lájtos azért),
- nem szabad orrot fújni, na erre én nagyívben, sőt, a gyerekeknek is próbálom megtanítani, néhányan fogékonyak,
- a lebarnult bőr "fekete" és csúnya,
- meeeeeeetings and committeeeeees - and then not getting anywhere, of course.
milyen szokásokat vettem fel:
- jogosítvány és bukósisak nélkül cikázok, pirosnál csak akkor állok meg, ha tényleg jön valaki (különben belémjönnek hátulról),
- kézzel eszem a ragacsosrizst, kanállal-villával a rizst+hozzá ami van, pálcikával a tésztékat (pálcikában ügyes vagyok, annó a rizst is csak azzal lehetett, mert nem volt más a menzán),
- nyilvános orrpiszkálás,
- egyenruhában érzem jól magam,
- ujjak használata a számoláskor másképp, mindenféle hangeffektusok másképp (jajj, nyaff, nemá, meg hasonlók),
- strandpapucsban mindenhova, legszívesebben,
- földön ülés - ez már régesrégen is volt (ehh, nem fényképeztem még le, hogy ülnek törökülésben kint a suli előtt a földön a diákok, miután kirajzanak, igaz?)
- haha, én is csak vigyorgok és mondom, hogy yes vagy no, ha fogalmam sincs, mit kérdeznek, jobb a békesség,
- munkaidő kényszerű kitöltése (na azért ez tavaly nehezebb volt) (és most nem jellemző rám a hatékonytalanság) (ja mert az idegesít).
de persze az a legjobb, hogy az ember csinálja a dolgokat, ahogyan jólesik, kimazsolázza a finomat mindenből, aztán ami szembemegy a helyiekre vonatkozó normákkal (nyilván nem durván, hanem az oly fontos kis nüansznyi dolgokban), arra rá lehet fogni, hogy " de hát én csak egy bevándorló (haha!) vagyok és ezt mi így szoktuk".
mondom, hideg van, a gyerekeink sorra esnek ágynak, illetve matracnak, hirtelem magas lázzal. aztán csak győzze az ember győzködni a szülőket, hogy vigyék már haza őket, és ne, ne hozzák holnap is. persze ez a része nem rám hárul. ráadásul Ice megint teljesen be van kattanva, gyakorlatilag mindig kell hogy legyen vele, csak vele, valaki, most jutottunk odáig, hogy légyszi vigyék el újra pszichomókushoz. egyébként sajnálom nagyon a szülőket.
szóval, olyan hideg van, hogy mostanság nem kell itthon ventillátor.
nem tudom, hogy hívják azt, amibe itt tök helyett lámpást szoktunk fúrni. viszont úgy besűrűsödött ma minden, hogy csak holnap megyünk szomszéd osztályokba ijesztgetni mindenkit.
Nat meséli, hogy az ő kisvárosában (Toronto környékén valahol) gyakorlatilag be kellett tiltani a Halloweent (kijárási tilalom van!), mert annyi sok olyan eset volt, hogy macskákat nyúztak meg elevenen, kutyákat mérgeztek, törtek-zúztak a részegek, a közutálatnak örvendő iskolaigazgatónak pedig biztonsági őröket kellett fogadnia, hogy megvédjék a házát. na azért ez gáz :-)
Andalgó, azért lesz majd még hidegebb :-) de egyébként így pont jó is.
ma mindenki teljesen meg volt őrülve, olyan szinten, amit ritkán látunk. de azért valahogy vége lett a napnak. csak ilyenkor tényleg legszívesebben csak kicsapnám az egész bandát a játszótérre, és akkor "csak" arra kéne figyelni, ne verjék szét egymás fejét - persze csak játékból.
beköszöntött a tél. vagyis reggel 20 fokok vannak, napközben meg 30 körül. ennek megfelelően két kolléga már úgy lebetegedett, hogy meg se tudnak szólalni, a gyerekek közül is sokan dzsekit húztak - najó, utóbbi nekem is kellett a motorra, egy nagyobbfajta ing is a hétfői sárga ing fölé. ja, és éjjelente be kell takarózni.
szeretem a telet egyelőre :-)
(majd a hajnali 8 fokoknál én is elveszítem a hangeffektusokat.)
annak ellenére, hogy a hétvége tulajdonképen többszáz oldal behabzsolásából állt, volt annyi hullámzás, hogy azt mondjam, jobb egy hétfő, amikor mondjuk nem kergetnek olyan gondolatok, hogy úgyis csak azt kapom, amit megérdemeltem, de hát a kérdés nem is az, hogy mi az, amit kapok, hanem hogy mi az, amit úgysem.
és perpill így az is súlyosbító körülmény, a felelőtlenségemet aláhúzandó, hogy fogalmam sincs, mit csinálunk holnap, mert erre a hétre nem jutott (hivatalos) tananyag, mert - mindegy, ez hosszú -, szóval persze, sokmindent tudok, pontosan hogyan és miért, de az egyik részét nem.
habzsolásra visszatérve, éppen egy nagyon fogékony fázisban megragadva nagyon élvezem, hogyan játszanak egymással a szavak a többszáz oldalon.
néha jó lenne, ha nem hatkor menne le mindig a nap. mert általában vasárnap délután 3-4 körül jutok el odáig, hogy kipihenem végre magam, és mennék valahova, de ilyenkor már hova? mindjárt lemegy a nap.
másrészről meg ha napi 12 óra napsütéstől simán van konstans 30 fok, akkor mennyi lenne 16 óra napsütéstől?
elkeserít minden szándékos félreértés, vagy akár "árulás", még mindig, de azért jobban viselem. már csak két percig voltam dühös, utána csak szimplán lelombozott. mondhatni volt már időm és lehetőségem megszokni. tegnap a webshotstól indulva kicsit időutaztam, és nem esett jól, nem vágyom vissza olyan élethelyzetekbe, ahol ennyire nagyon tudnak bántani. soha többet. kis szurkapiszka belefér.
pedig egy vasárnaptól azt várná az ember, hogy nem történik semmi.
mi a fene az a"Dallas among us"?
novemberben lesz egy kisebbfajta európai filmek hete az egyik plázában (illetve, a másikban), és ilyen címen fut a magyar film.
-----
uhhhh. miért kell idehozni valami kolozsvári lepattant cigánytelepről szóló (főként) ROMÁN filmet és magyarnak hirdetni? és különben is, kit fog érdekelni Chiang Maiban egy efféle művészkedő film? aki ezt megszervezte, nagyon érthet hozzá. - még jó, hogy nem lesz nagy égés belőle. marhára szeretném Kelet-Európáról a lepattant cigánytelep imidzset meghonosodva látni errefele valami hatalmas csinnadrattás filmfesztivál keretében. habár úgy sejtem, ezt majd megejtik Bangkokban.
bár kit érdekel, valójában.
(csak azt akartam volna megnézni, van-e valami érdekes új film, de tulajdonképpen az sincsen. fene a finnyás pofámat.)
-----
még mindig viszket kegyetlenül, ahol lassan már három hete megcsípett az a rejtélyes valami. még a tengerben. pedig már a szín is lassan lekopott rólam, csak a viszketés marad.
nemrég kerestem meg, hogy vajon a webshots-ra feltöltött tajvani képek megvannak-e még. meg, annak ellenére, hogy évek óta feléjük se néztem. sőt, mostmár engedi a webshots a kép beillesztését. amikor a blogot kezdtem, még nem lehetett.
Daniel és Timmy akkor nagycsoportosok voltak, 2003 szeptemberben mentek elsőbe, ki se merem számolni, akkor most hányadikosok! nekem már csak ilyen kicsik. és még csak utánuk se tudok majd keresni a tajvani iwiw-en, mikor megnőnek, mert az igazi nevüket soha nem tanultam meg.
2004. március
2004. április
2004. május
2004. június
2004. július
2004. augusztus
2004. szeptember
2004. október
2004. november
2004. december
2005. január
2005. február
2005. március
2005. április
2005. május
2005. június
2005. július
2005. augusztus
2005. szeptember
2005. október
2005. november
2005. december
2006. január
2006. február
2006. március
2006. április
2006. május
2006. június
2006. július
2006. augusztus
2006. szeptember
2006. október
2006. november
2006. december
2007. január
2007. február
2007. március
2007. április
2007. május
2007. június
2007. július
2007. augusztus
2007. szeptember
2007. október
2007. november
2007. december
2008. január
2008. február
2008. március
2008. április
2008. május
2008. június
2008. július
2008. augusztus
2008. szeptember
2008. október
2008. november
2008. december
2009. január
2009. február
2009. március
2009. április
2009. május
2009. június
2009. július
2009. augusztus
2009. szeptember
2009. október
2009. november
2009. december
2010. január
Füles
[14:01]
2
hozzászólás
Füles
[11:48]
Mondj valamit
Füles
[13:33]
Mondj valamit
Füles
[12:41]
1
hozzászólás
Füles
[18:36]
Mondj valamit
Füles
[10:11]
Mondj valamit
Füles
[8:53]
Mondj valamit
Füles
[18:55]
Mondj valamit
Tina felébred
![]()
Füles
[11:30]
Mondj valamit